Az utóbbi évtizedekben nemcsak az utcai, de a formális, irodai öltözködés is lényegesen megváltozott. Egyre lazább kombinációk kezdik felváltani az eddigi szeriőzebb, sokszor talán kényelmetlennek mondható ruhadarabokat. Egy stylisttal és egy prémium divatmárka marketingvezetőjével beszélgettünk arról, hogy hogyan lett a kiskosztümből farmernadrág.

Először is: ki diktálja a divatot? A szakértők egyetértenek abban, hogy a divatot a divatházak diktálják, de hatnak rá a kulturális változások és az alkalmazott művészetek is. Továbbá azok a trendszetterek, hírességek, divatszakemberek, stylistok, sőt influencerek is, akiket a márkák többsége elkezd másolni, és akikre az emberek hasonlítani szeretnének. Ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy a divat a világ egyik legkomolyabb és legjövedelmezőbb iparága, amit lényegileg meghatároz a fogyasztás, illetve a fogyasztói társadalom szemlélete.

Ahogy Szemes Nóra személyi stylist, stílustanácsadó fogalmaz: „A márkák életérzést kínálnak, amivel épp tud valaki azonosulni az adott életszakaszában, így kapcsolódva a környezettel is – látjuk ezt például abból, hogy a különböző öltözködési trendek különböző személyiségű embereket gyűjtenek egy helyre”. Ezeknél a márkáknál komoly trendfigyelő szakemberek dolgoznak, akik elemzik az egyes változásokat, és arra reagálva készítik el az aktuális kollekciókat. Itt persze fontos kiemelnünk, hogy a tömeg, az egyes emberek ugyanúgy visszahatnak a divatra, hiszen leteszik a voksukat egy-egy vonal, szett mellé, és végül egyéni stílusukon keresztül új megoldásokat is létrehozhatnak, amire érdemes a divatszakembereknek is odafigyelni – ezt már Karol Kazienkótól, a Kazar prémium cipő és kiegészítő márka marketingért és a női kollekcióért felelős vezetőjétől tudtuk meg.    

Stílus vagy divat?

Szemes Nóra egy fontos és általános tévedésre hívja fel a figyelmet, miszerint stílus és divat nem ugyanaz, sokan sajnos a „kellő ismeret hiányában választják a divat követését a stílus helyett”.

Majd hozzáteszi: „A legfontosabb, hogy a saját testünket öltöztetjük, tehát sikeresebbek lesznek a vásárlásaink, ha tisztában vagyunk az adottságainkkal és a hozzájuk illő ruhadarabokkal. Másrészt érdemes ismernünk a személyiségünket is, így ki tudjuk választani az elérhető kínálatból azokat a darabokat, amik képviselnek minket. Harmadrészt tisztában vagyunk vele, hogy az öltözködés, tágabb fogalommal élve a megjelenés, a nonverbális kommunikáció egyik legfontosabb eszköze, hiszen mielőtt még bemutatkoznánk, 3 másodperc alatt kialakul az első benyomás, amit igen nehéz később átalakítani” – összegzi a három legfontosabb alapszabályt az öltözködésről a szakértő. Ezek alapján ő úgy látja, a megjelenésünket egyfajta lehetőségként lássuk, eszköznek tekintsük, amely segíthet elérni céljainkat.

A divat mindenkié?

A globalizáció egyfajta pozitív hatásaként mondja el a Kazar képviselője, hogy már nem csak a kevesek kiváltsága a divat. „Ahogy a társadalmak gazdagabbak lettek, a divat mindenki számára elérhető dologgá vált, az exkluzívabb márkák is egyre többek számára vásárolhatók meg. Ezzel párhuzamosan felértékelődött a megjelenés fontossága is az emberek tudatában, és így – egyetértve Nórával – egyértelművé vált, hogy ez remek eszköz lehet személyiségünk kifejezésére is.”

Szemes Nóra a speciálisan magyar viszonyokról azt mondja, hogy többnyire szeretünk biztosra menni, a konzervatív darabokkal kikövezett, jól bejáratott úton haladni. Ebből természetszerűleg következik a mélyebb önkifejezés hiánya, ami érthető, hiszen jópár szemöldök felszalad, ha egy kicsit merészebb összeállításban lép ki valaki az utcára. Általánosságban is elmondható, hogy a divat uniformizálódik, pontosabban amerikanizálódik, igaz ez az irodai viseletekre is: „Amerikából jön a casual (és a kicsit elegánsabb smart casual) stílus, mely az egész világ ízlésére rányomja a bélyegét. Néhány éve volt szerencsém egy év alatt 3 kontinens 5 városában megfigyelni az ott élők öltözködését. New York, Bangkok, Milánó, Stockholm, Párizs és Bilbao: mindenhol pontosan ugyanazt láttam az emberek nagy részén: farmer-póló-sportcipő”.

Karol Kazienko szerint pedig fontos mérföldkő a feminizmus a divatban, mely rengeteget tett ezen a területen is, hogy megszabadítsa a nőket a sztereotípiáktól, ebben pedig kiemelkedő szerepe volt Coco Chanelnek és más feminista divattervezőknek. Nekik hála a mélyebb kivágású blúzok vagy a rövidebb szoknyák is a napi divatot gazdagíthatják.

Elég elegánsak vagyunk?

A Kazar szakemberének meglátása szerint az irodai viselet rengeteget változott, ebben a közegben az elegancia fogalma is átrendeződni látszik, míg korábban az öltöny, nők esetében a ceruzaszoknya-ing kombináció számított elegánsnak, mára már egy farmer, illetve fehér ing összeállítás is az lehet.

Sokkal inkább előtérbe került a kényelem és az egyéniség és valamiféle liberalizmus is az irodai öltözködésben. Ehhez teszi hozzá Szemes Nóra, hogy egyfajta világlátás, értékrendbeli különbség is meglátszódhat a ruhákhoz, öltözködéshez való viszonyunkban: klasszikus vagy modern elvek szerint élünk? És bár létezik a sportosan elegáns fogalma, mintegy arany középútként, a szakértő szerint itt mindig inkább a sportos irányába billen a mérleg.

„Az elegáns ruhákat viselni kell tudni, tehát ahogy a nevében is benne van, viselkedni kell bennük.” Kreatív szakmákban, kötetlen munkaidőben a lazaság már-már feltétele a jó munkavégzésnek, hiszen nehéz úgy inspirálódni, ihletet gyűjteni, ha nem teljes a kényelem. Míg – ahogy Szemes Nóra hozzáteszi – egy könyvelő vagy banki alkalmazott munkáján akár meg is látszódhat ez a minőségbeli különbség, ahogy ezt számos kísérlet igazolta. „Ha például pizsamában telefonálunk egy ügyféllel, megváltozik a hangunk és a kisugárzásunk is, mi sem vesszük komolyan magunkat annyira. Ázsiában még mindig »divat« az öltöny, a kosztüm és az egyenruha. Mindez az emberek munkához való hozzáállásán is meglátszik: komolyabban veszik magukat, a munkájukat, felelősségteljesebbek” – teszi hozzá a magyar stylist.

Mindkét szakember egyetért abban, hogy egy kis előzékenység a leglazább startup közegben se árthat, ha különböző kultúrákból származó emberek jönnek össze mondjuk egy tárgyalás, potenciális együttműködés apropóján, érdemes kicsit ilyen szempontból is felkészülnünk a másikra, hogy öltözködésünkkel, stílusunkkal semmiképpen se sértsük vagy hökkentsük meg japán, amerikai vagy német üzletfelünket.

Fekete öltönyhöz barna cipő?!

Mekkora a tévedés lehetősége a munkahelyi öltözködés terepén? Léteznek-e végzetes ballépések? Szemes Nóra szerint mindennaposak a bakik. A régi, viszonylag merevebb szabályoknak annyi előnye volt, hogy nehezebb volt rontani, hiszen az öltöny-ing, illetve kosztüm-blúz kombináció már adott egy keretet, ehhez már csak egy-egy darabot, színt vagy kiegészítőt, táskát, övet kellett kiválasztani, így a százalékos esélyek a hibázásra jelentősen lecsökkentek, a végeredmény pedig szinte mindig elegáns lett. „Napjainkban a »mindent mindennel fel lehet venni« korszakában minden egyes ruhadarabot minden egyes másik darabbal össze kell vetni, illenek-e egymáshoz. Ez nyilván nehezebb” – fogalmaz a szakértő. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy a tájékozódás lehetősége ma már könnyen elérhető, de ha valaki szignifikáns változást akar elérni, és a személyiségét a lehető leginkább tükröztetni a megjelenésén, nem szégyen szakember segítségét elfogadnia, hiszen hosszú távon időt, energiát és pénzt spórolhatunk meg így.

Karol Kazienko ugyanakkor hozzáteszi, nagyon fontos, hogy éljünk a mára megszerzett öltözködési szabadságunkkal a munkahelyünkön is, hiszen – és ebben mindkét szakértő egyetért – nagyon fontos, hogy kifejezzük a személyiségünket, és jól érezzük magunkat abban, amit viselünk. És ne feledjük, a trendek folyamatosan változnak, egy-egy ma „rossznak” tűnő döntésünket is igazolhatja később az idő.

Forrás:https://hvg.hu/brandconten