Talán nem mondok azzal semmi titkot, ha korunkat a legextrémebb sportok korának nevezem.
Rengeteg unatkozó fiatal keresi azokat a kihívásokat amiket mások fellengzősen mesélnek a megszokott baráti társaságban.
Talán a többiek elismerését irigylik, vagy eleve olyan unalmas alaknak tartják magukat akit a kutya se venne észre, vagy korábban annyi fű nőt a kiskertben, hogy nem lehetett már vágni és ezért el kelett szívni.
Akárhogyan is, de ma nem ér semmit az ember, ha nem unatkozik vagy nem sportol.
Néhány sport komoly felszereltséget igényel.



A hegymászóknál a biztosító kötél és a jó szegecsek, meg a hegymászó csákány segíti a hegy megmászóit abban, hogy biztosan felérjenek a csúcsra.
Persze elég egy rossz mozdulat és a hegymászó a mélybe zuhan és megüti magát.
Az pedig fáj!



De vannak akik eleve visznek magukal olyan dolgot, hogy ha bekövetkezne a baleset akkor puhára essenek.


A kerékpárosok még fekvőrendőrt is megpróbálják átugrani.
a mostani srácok már olyan gyakorlatok végrehajtásában is profik amik korábban egy egy filmes kaszkadőrt is híresé tehettek volna a nyolcvanas években, mint a méltán híres, akcióhőst Woody Allent.
 
De ha véletlenül nem jönne össze a fekvőrendőr átugrás, akkor még bejöhet a kerékpárosnak a hegyi kerékpár.



Amiről szinte soha nem kell leszállni, és jól bírja a nagyobb terheléseket is.



De lehet verseny kerékpározni is, ami már sokkal nagyobb közönség elismerését vonhatja maga után.



Lustább biciklisek motorral csinálják ugyanezt a sportot.



Fázós biciklisek pedig autóval.


De a bukások és borulások ellen mindíg mindent megtesz a sportoló.



Népszerű sport az ejtőernyőzés is.
Az ember csak kiugrik egy gépből és az alant őt csodálló emberek felé zuhan.



És ebben a sportban is nagyon fontos, hogy ha megtörténik a baj és nem nyilik az ernyő akkor vigyünk magunkal valami puhát, hogy ne üssük meg magunkat, ha betonra esnénk.



Ha nincs repülőgépünk amiről kiugorhatnánk akkor egyszerre kell hegymászónak lennünk és ejtőernyősnek.
Itt már lehet olyan módszert is alkalmazni, hogy az ember előre ledob valami puhát, hogy késöbb ha leesik akkor az ejtőernyő meghibásodása esetén mégis puhára essen és ne üsse meg magát.

A szörf is egy egészen jó extrém sport.
Végy egy tengert és egy színesre festett vasalódeszkát amin ügyesen fel kell álni, és egy hullámot ami megtolja a deszkát.
A vasalódeszkát azért kell utólag színesre festeni, hogy anyu ne jöhessen rá, hogy elcsórtuk a munkaeszközét.



A víz meg azért kell alá, hogyha leesnénk a deszkáról akkor legyen alattunk valami puha, hogy ne üssük meg magunkat.



Ha éppen nincsen nálunk egy tenger, vagy egy kisebb óceán sem akkor húrozzuk fel és gitározzunk a lányoknak amitől ugyan nem a sport teljesítményünket fogják elismerni de a zenei tehetség bizonyosan előtérbe kerül és ugyanúgy népszerű fickónak fognak tartani minket, az irigyeinket kivéve.



Egy szörfdeszkával és félmeztelenül nem is kell hullámokat lovagolni, mert a napozó lányok olyan lények akiknél csak a deszka hónunk alatt tartásával is  nagy presztizs látszatát tudjuk kelteni.
Nem is beszélve arról, hogy a napozó lányok némelyike, maga is járatos lehet valamilyen extrém sportban.



A Bungee Jumping szintén egy divatos extrém sport.
Lényegében egy gumikötél kell hozzá és némi magasság.
Ha hoztunk magunkkal egy kötelet, magasságot és hidat akkor már csak arra kell figyelnünk, hogy ha elszakadna a kötél és lezuhanunk akkor vigyünk magunkkal a biztonság kedvéért valami puhát amire ráeshetünk, hogy ne üssük meg magunkat.


Amennyiben valaki búvárkodásra adja a fejét akkor mindenképpen vigyen magával kamerát vagy vízáló fényképezőgépet, mert a tengeralatti világ színes koraljai és halai igen látványosak.
Szép emlék a családnak.

Ezt a szép halat a józsi fényképezte tavaj a tengerben búvárkodás közben. (Isten nyugosztalja szegényt.)

És jobb, mint egy állatkerti állat simogató.



De még ezeken kívül is rengeteg extrém sport van aminek semmi más célja nincs, mint önmagunk unatkozó énje számára bebizonyítani, hogy bírjuk a gyűrődést, és megtehetünk olyan dolgokat amiket egy 97 éves reumás öregasszony meg sem gondol.



DE ÉN SOKKAL RÉMISZTŐBB ÉS SOKKAL EXTRÉMEBB SPORTOLÓKAT TISZTELEK.

A családapát aki 40 év után is hűséges a feleségéhez.
Aki minden nap megharcolt a főnökvel és a bizonytalan és nehéz időkben is kitartott a vállalt élete mellet, ha esett, ha fújt, ha nem volt kilátás a jövőt illetően!





Akik belemosolyognak a kamerába sok sok hideg tél után is, mert győztesek az élet nehéz időszakai felett is.



Akik tisztességben nevelték fel a gyermekeiket akikből nem a társadalom kolonca, hanem hasznos tagjai lettek, és maguk is gyermekeket vállaltak.



Akár szegények, akár gazdagok.



Akár elesettek akár erősek.
Összetartanak és nemzetet alkotva mindíg előre jutottak olyan szélben és hóviharban is ahol más extrém sportolók ki sem dugták az orrukat a menedékház ajtaján.



Akik a biztos halál árnyékának völgyében is életek után kutatva járták az útjukat.


nyomukban élet nőt és nem halál járt.

Szüleiket nem hagyták magukra idős korban sem, és nem koloncként kezelték őket.

Nem a kocsmába hordták a fizetésüket, és ellene álltak minden olyan csábításnak amivel egy egzotikus extrém sport megajándékozhatta volna őket. Nem a tenger mélyére merültek, hanem a banki hitelekbe, hogy otthonuk legyen és tisztességes életük.
Nem a tenger hullámai csaptak össze a fejük felett, hanem az adósságok, de mindent becsülettel megfizettek.



Bele vágtak a legnagyobb vállalkozásba, a gyermek vállalásba.
Hajnalban kelve dolgoztak a megélhetésért. Inkább vállalták volna a betegségeket a gyermekeik helyett.



Gyászukban sem önsajnáló, befordult emberekké váltak, hanem akkor is adtak magukból másoknak amikor már úgy látszott, hogy semmijük sincs.

Ezeket az embereket többre becsülöm minden komoly eredményt elért sportolónál!!!